zhaoman

A blog külalakjának kialakításához számos helyről gyűjtök ötleteket. Illik megemlíteni, hogy honnan merítek, eme apró bejegyzésben eddig névtelen példáimat szeretném bemutatni.

Tehát:

- az alap sablon a blogger.com gyári sablonja
- a három oszlopba való tördelés thur's templates-től jött
- bejegyzések végén található elmentés gombok és a script dixi-től származik. (A Linkter-es gomb más saját kreálmány, de dixi nélkül nem tudtam volna megírni a script-et.)




- az animált del.icio.us, techorati és netvibes gombok és script pedig Ernesto Queazada-tól jön


Egyébként:

Magát a szerkesztési folyamatot én legszívesebben a "heggesztés" kifejezéssel illetem. Valahol, valamikor hallottam.. nekem tetszik.

UPDATE 2006.11.10.
Ma megkaptam, hogy túl csili-vili a blog. (Elegánsabban ez úgy hangzik, hogy már nagyon sok a webkettő...)
így ma lekerült a chat-doboz a jobb oldali menüsorről, illetve kivettem a bejegyzések végéről a del.icio.us, stb. gombokat. Még dolgozom egy áttekinthetőbb blogroll-on.

UPDATE 2006.11.14.
Ma feltettem egy hangüzenetküldő linket via odeo.com.

UPDATE 2006.11.16.
Újabb képek a bal menüsorba.

UPDATE 2007.01.08.
Újabb képek a menüsorokba.

A szombatom úgy közdődött, hogy pénteken Péter felhívott, hogy még érvényes-e a meghívás, amit korábban ígértem neki, illetve néhány barátjának. Mi az hogy! - mondtam.

Szomaton felkerekedtek, és meglátogattak:
Péter, Yuyi és Kaoru. A lányoknak ez a japán nevük, egyébként tajvaniak, és Péter csoporttársai a japán szakon. Azért írom a japán nevüket, mert ezt latin betűvel egyszerű leírni.

Péterrel úgy döntöttünk, hogy bolognai-milánói-spagettit készítünk. Itt minden ilyen ételt "olasz-tésztának" hívnak. Péter magyar darálthús-kozervet én magyar Maggi olasz-füszerkeveréket adtam a dologhoz.

Fiús főzést akartunk (had ámuljanak a lányok), de végül is közös munka lett a vége. A lányok is szorgalmasak voltak.




A munkát egy kis barackpálinka fogyasztásával akrtuk serkenteni. Yuyi elég érdekesen abszolválta a feladatot. Befogta az orrát, és úgy itta a házipálinkát... Kaoru szagminta-vétel után közölte, hogy nem kér... nekem ízlett... Péternek is... (utólag is köszönet a pálinkáért szolnoki szomszédunknak Gitye Jánosnak!)


A végeredmény:


Egybehangzó értékítélet szerint: az étel nagyon finomra sikerült. (A később megérkezett lakótársaim követelték, hogy másnap nekik is készítsek ilyet.) Az egésznek talán az volt a tika, hogy tettünk bele egy kis kalocsai pirospaprikát. Ami ugyan nem tipikusan olasz fűszer, de szerintünk passzolt az ételhez.

Sajnos nem volt borunk, ezért más folyadékokhoz kellet folyamodnunk. A lányok szénsavas almalevet ittak, mi, fiúk pedig maradtunk a Bacardi rum - kóla kombinációnál.
Az ebéd után beszélgetéssel töltöttük a délutánt. A beszélgetésnek nem volt határozott nyelve. A lányok nem beszélnek angolul, kicsit ugyan értenek, de nem beszélnek. A Péter és én kínai tudásom még korlátozott, ezért ha nem értettünk valamit, akkor Péternek elmondták a lányok japánul, még ő meg lefordította magyarra. Ennek ellenére gördülékenyen kommunikáltunk, nagy gondjaink nem voltak.

Yuyi

Yuyi és Péter

Vicces képek is készültek

A lányok mindig csak körülöttem tettek-vettek... hát ja...
Valami vicceset (egy kiskutyát) nézünk a telefonon...

A tervek szerint hamarosan megismételjük ezt a főzőcskét.