A héten semmi különleges nem történt. Tényleg várom, hogy a jövő héten elkezdődjön a suli.
Majdnem minen nap esik :(
A héten néhány külföldi diák cserediák (nem nyelvtanfolyamosok) hazautaztak. Lassan vége a tajvani tanévnek, a diákok hazaköltöznek. Elég unalmasnak ígérkezik a koli: 30 nyelviskolás diák az egész egyetemen... brrr. belegondolni is rossz....


Mégiscsak történt vaami említésre méltó a héten.
Valamelyik este elmentem Hot-Pot-ot enni. A Hot-Pot-ról már írtam tavaly szeptemberben, és idén áprilisban is.

Most egy olyan helyre mentem, ahol X összegért korlátlanul lehetett fogyasztani. Ahely specialitása az volt, hogy a lé, amiben megfőztük a cuccokat, kissé citromos volt.

Penny-vel mentem enni. (Penny az angol neve, a kínait hiába írom le, a legtöbb olvasóm nem tdja elolvasni, mert a számítógép nem jeleníti meg a kínai karaktereket.)



Mi is a Hot-Pot?
Lábasban víz (ízesített lé) forr. Ezt időnként pótolják.
Ebbe bele lehet pakolni mindenfélét, a salátalevéltől kezdve, a gombán át a birkahúsig.

Az alábbi képen bírkahúst és rákot tartok a tányorokon.
A birkahús (hasonlóan a többi húshoz) nagyon (!) vékény szeleekre van vágva. Már egy perc forralás után is fogyasztható.


A képen Penny. Előtte az asztalba süllyesztett lábas, a hosszúkás tányérokon hús, saláta és egyéb zöldségek.


Ez meg itten én vagyok.
A Hot-Pot-os helyek gyakran U alakúak. Középen mászkál a pincér, és kiszolgál. így mindenkihez kényelmesen tud segíteni. Velem szemben (most nem átszik) ült egy házaspár, akik jókat mosolyogtak, amikor a kagylók kicsúsztak a pálcikáim közül.

Az alábbi képen a répa-retek-mogyoró mondókát mondom.
Amikor a kínaiak sokat nevetnek, hogy nem tudok valamit kimondani, akkor elmondok az említett mondókát. Én is jókat mosolygok, mert nem ők meg az R-hangot nem tudják kiejteni...


De valahogy az R-hang kiejtésének képessége nem ad olyan érzést, hogy egálban lennénk...