zhaoman

Egyik kedves barátom ötlete volt valamikor régen a "havas-piknik". A legnagyszerűbb ötletek általában a legegyszerűbbek is egyben. A "havas-piknik", vagy divatosabb, alternatív kifejezéssel élve: happening, egy kis polgárpukkasztó akció lett volna Szolnok egyik frekventált parkjában. (Mondjuk, kicsit értelmetlen egy gyakran magába forduló kisváros esetében frekventált parkról beszélni. De azt el kell ismerni, hogy gyakran viszik ide az emberek kedvenc háziállataikat sétáltatni (=kutyapiszok elhelyezése zöldterületen, így nem kell összeszedni))

Vissza a happening-hez: a lényeg: napernyőkkel, plédekkel kivonultunk volna a parkba. Beszélgetés, frizbee, röplabda, foci, stb. szerepeltek a programban. A melegről tea, forralt bor gondoskodtak volna. Szépen és jól hangzott... Sajnos sohasem valósítottuk meg... így múlnak el a tizenévesek dekadanes lázongási kísérletei...

DE!

Most valami megváltozott. Fentebb említett pajtásom, huszas éveinek vége felé mégiscsak úgy gondolta, hogy megvalósítja önmagát (ha nem is az eredeti tervek szerint). Az eredmény az alábbi képeken látható. Ezúton is gratulálok!

Az internetnek köszönhetően nem maradok le a nagyvilág eseményeiről. Az egyik kedvencem az oroszországi hideg.



Két érdekes híradás ezzel kapcsolatban:
Index
"Az éjszakára 37 fokos hideget jósolnak, ez még az orosz fővárosban is nagyon kevés, az évnek ebben a szakaszában jó tíz fokkal enyhébb idő szokott lenni. "
Azért azt a minusz 27 fokot sem nevezném gatyarohasztó melegnek.

VilággazdaságOnline
"Komoly társadalmi, politikai és gazdasági válság fenyeget Oroszországban: alig oldódott meg az ukrán gázvita, kitört a botrány: a raktárakból elfogyott a vodka, s így egész tartományokban tűnt el az ital a boltok polcairól."
Megjegyzés: a hiány oka, hogy nem készültek el időben az új zárjegyek. Azok nélkül pedig nem lehet legálisan vodkát árulni...
Hideg is van, vodka sincs... még a végén forradalom lesz...

Ja, és még valami: a cikk kezdete kiváló példája a szenzációhajszász újságírásnak. Ráadásul a Világgazdaságban...

Elmúlt a tél. Nem is nagyon volt.
Az elmút két napban folyamatosan meleg volt. Már a légkondit is bekapcsoltuk, mert nem bírtuk a fojtogató 24 Celsius fokot a szobában :) De ez most komoly. 23 fok felett már nehéz megmaradni a szobában. (Mentségünkre legyen mondva, hogy magas a páratartalom.)


Állítólag februárban már 30 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála...

Egy kicsit ugyan hiányzik a hóesés, a szűz hó szépsége... de nem kívénkozom a latyakba, sárba, hidegbe.

Ha tehetitek, építsetek hóembert! Fényképezzétek le, és küldjétek el!
A legszebb/legviccesebb téli képeket felteszem a honlapra, igény szerint név szerint is megemlítem. Szóval: tessék rákattanni a kameragombra, és küldeni nekem sok-sok képet!


Csak, hogy a bizonyítsam a realitások talaján állok:
tudom, hogy nem fogtok képet küldeni. Legalábbis tömegesen! Legalábbis egy kezemen meg tudom majd számolni őket.

De ha csak egy érkezik, és az csúnya, akkor is győztesnek fogom kihirdetni. és örülök majd neki. Megígérem. Úttörő/Kiscserkész becsületszavamra legyen mondva!

Beszélgetni jó! és hasznos!

Mi ennek a meg(nem)hökkentő megállapításnak az alapja?
Történt egyszer, nem is olyan rég, hogy ebédelni mentem a szokásos társasággal. Takaros kis ebédünk (=rizs, párolt gomba, halrudacsaka, tofu) befejeztével, az étteremből kilépve egy nagy szemétkupacot pillantottunk meg. Ott álldogált mellette a kollégium takarítónője. Ezúttal is köszöntünk neki, és megkérdeztük mi ez a zsibvásár? Azt mondta, hogy a koliból kiköltöző diákok után takarítják a szobákat. Viccből megkérdeztem, hogy nincs-e véletlenül hűtő? Akkor azt mondta, hogy nincs, de utánnanéz. Akkor úgy gondoltuk ezt csak udvariasságból mondta.

De! Kedden délután ismét találkoztunk, és kérdezte, hoyg érdekel-e még a hűtő? Persze - hangzott a válasz. így hát szerdán délután elballagtunk egy másk koli épületbe, és onnan elhoztunk egy hűtöt. Kicsi, koszos, de a miénk! Amadoval kitakaritottuk. Persze nem olyan háziasszonyosan tisztára, csak úgy kollégista módra... De lefertőtlenítettük, szóval félünk!
így, ha tejet szottyanna inni kedvünk, akkor elmegyünk a helyi Cora-mutációba (=Carrefour) és veszünk másfél liter tejet 500 Ft-nak megfelelő Új Tajvani Dollárért! (Nem ócsó itt a tej!) A tejet szépen elhelyezzük a hűtőben, és megfontoltan fogyasztjuk a következő napokban.

Néhény nappal később kopognak a szoba ajtaján, Jó házigazdához illően kiabálok, hogy be lehet jönni, De csak nem lépett be senki az ajtón, ellenben továbbra is kopogtattak. Enyhén ingerülten nyitok ajtót, ahol a kedves takarítónő mosolygott. Kérdi: kell-e tévé? Hát hogyne! Akkor menjek vele! - mondta. Egy kis séta után egy kocsi hátsó üléséről kiemeltem egy kb 70 centi képátmérőjű tévét. Nem kicsi! .. most itt pihen az egyik íróasztalon és várja, hogy végre elmenjek a boltba antenna kábelért. Elméletben van HBO, meg rengeteg kínai csatorna rengeteg kínai szappanoperával. Remélem, tudjuk majd nézni a meccseket a nyári foci vébé alatt.

Egyébként a kedves hölgynek megköszöntm a segítséget. Ráadásul mindent ingyen kaptunk. Jövó héten vennem kell valami ajándékot.

Remélem, sikerült levonni a tanulságot és elfogadni azt, hogy hasznos beszélgetni. Ki tudja, mely beszélgetőpartnered fog adni a következő héten egy hűtőt meg egy tévét...

Ma újabb vizsgám volt.
Ezúttal szóbeli, amelynek első fele szövegértés volt. A második fele meg beszélgetés a tanárral. A harmadik fele meg... na jó, ez csak vic. Hogy lenne már egy dolognak harmadik fele :))

Eredmény: 91%, ami jeles eredménynek számít. Küldhetitek a gratulációkat!

Papucs-mánia
Itt mostanában egyre hűvösebb van. Ez ugyan csak 10 fokot jelent plusszban, de nekem ez, itt és most hideg. Póló, pulóver meg még egy pulóver az alapszerelésem. Motorozás esetén plusz egy széldzseki.

Az átlag tajvaniak is hozzám hasonlóan öltöznek (néha nagykabáttal megspékelve, ami egy kicsit túlzás). De amitól kiver a víz: papucsban, zokni nélkül mászkálnak, motoroznak, stb. Képzeljétek el: bomber dzseki, nyakig begombolva, hosszú nadrág, papucs, zokni nélkül... borzasztó! Magyarázat: nem szeretik a cipőt... (több embertől is megkérdeztem). Pedig sokkal kevésbé fáznának, ha hordanának legalább zoknit... Mindegy. Nem az én véleményem fog változást hozni több millió tajvani életében... Legalábbis nem ebben az évtizedben :)

Meg még valami
Egy unatkozó barátomnak köszönhetően most már én is tudom, hogy Tajvan Algéria déli részével van egy szélességi körön, és hogy a Ráktérítő angol neve: Tropic of Cancer. Mindezen információk begyűjtéséhez csak egy kedves jóbarátra volt szükség, aki nem szeret a NATO-ról tanulni. Köszönöm! :)

A blog látogatóinak száma átlépte az 1000-et! Köszönöm mindenkinek, hogy olvastok!

-------------------------------------------------

Tegnap vizsgáztam, eredmény: 88,5%. Nem rossz, de lehetne jobb is. (Az ösztöndíjam megtartásához minimum 80 százalékra van szükségem, úgyhogy nem rezeg a léc)


Ma bowling verseny volt. Nem nyertem :(
De azért jó volt!