" ... őszintén örülős nőnap ritkán, egyszer-kétszer adatik meg a férfiak életében.
Ami utána jön, az már csak utánérzés. Megszokás. Kikövezett ajándékozási ceremónia."

Jenei Gyula: Nőnap  [in: Futóhomok]

Van ebben valami. Nem nagyon emlékszem a nőnapokra. Valamikor még középiskolás koromban ajándékoztam meg a szűkebb környezetem nőtagjait virággal, ami kifejezetten engem is felvidított. Illetve a tavalyira emlékszem, amikor szintén a blogon köszöntöttem a hölgy olvasóimat!

Ismét március 8. Ismét nőnap! Ismét Tajvanon. Eszembe jutnak az előbb már említett alkalmak, és elfog a vágy, hogy ismét adhassak. Nem kötelességből! Nem azért mert kell! Nem azért mert elvárják! Hanem azért, mert jó érzés!