zhaoman

A tavaly novmber végi kirándulásomon készült videókat teszem most közzé.
Kéretik nem (nagyon) röhögni!

napfelkelte Taiwanon




vízesés - 1




vízesés - 2




vízesés - 3




Sun Moon Lake

Ma tejet ittam!
Az emúlt fél évben ez talán háromszor fordult velem elő! Szóval jeles nap ez a mai!

-------

Da Vinci-kód

Tegnap befejeztem a könyvet.
Ahogy sejtettem: vasárnap hajnali négyig olvastam, hétfón karikás szemek a suliban. Kávék...
Hétfőn éjfélre végeztem is az olvasással.

Nem rossz könyv. Nekem tetszett. De a vége az gáz...

Aki nem olvasta, annak itt egy kis összefoglaló, hogy miról is szól a könyv. (Mármint az Index.hu szerint.)

"Mi lenne, ha Jézus szexelt volna? És ha gyerekei is lettek volna? Na és ha Jézus valójában asszony volt, akinek ma is itt élnek a leszármazottai közöttünk, a legváratlanabb helyeken?"

Arnaud-tól kölcsönkaptam a Da Vinci-kód című könyvet.

Sokáig nem akartam elolvasni. Bizalmatlan vagyok a nagyon népszerű dolgokkal szemben, így ezzel a regénnyel szemben is az voltam.

De úgy gondoltam, hogy jót tesz az angolomnak, ha egy kicsit olvasok, meg a mozikban is hamarosan bemutatják a regény alapján készült filmet. A filmben Jean Reno és Tom Hanks is játszik, szóval egyértelmű, hogy meg fogom nézni. A két kedvenc színészem!

Szeretem előbb könyv alakban olvasni a történeteket, és csak utána megnézni filmem.

Az a baj, hogy a héten öt napon négy vizsgám van. Az még nagyobb baj, hogy a könyv izgalmas! Már látom előre, hogy az alvásra szánt időből fogok csalni az olvasás javára.

A héten úgy alakult, hogy kétszer is japán étteremben ettem.

Szerdán este Arnaud-val (belga) elmentünk egy japán étterembe "hot pot"-ot enni. Ez egy olyan jellegű étkezési forma, amikor is az asztal közepén van egy főzőlap, azon egy "lábas"-ban egy "folyadék" fő. Tippem szerint egyfajta leves alap lehet.

A fűszerek több kis edényben voltak, saját ízlés szerint lehet őket összekeverni.

Kis tálkákon hozták a levesbe való dolgokat. Tojás (én ezt csak a legvégén szoktam beleütni, mert különben sűrű lesz a lé, amit nem annyira szeretek). Káposzta levél, gombák, rákok, nagyon vékony marha-, csirke- és sertéshús szeletek. Ezeket elkezdtük belepakolni a lébe. Amikor úgy gondoltuk, hogy kész, akkor kiszedtük a tálka rizsünkre, hogy hűljön egy kicsit. Egy kis idő múlva - mikor már hűvösebb volt - belemártottuk az előző bekezdésben említett szószba, majd be a szájba. Finom volt.

A kedvencem a rák volt. Bár a többi dolog is ízlett.

Vasárnap David (argentin) elhívott engem és Amadot ebédelni. Egy Sushi Express nevű japán étterembe mentünk.

Az asztal mellet egy "mozgó ételsor" volt. Kis tálkákon voltak az ételek, és a tálkák egy végtelenített láncon mennek körbe-körbe. Amelyik megtetszik, azt az ember leveszi, és megeszi. Minden tál 180 Forint. A végén megszámolják a tányérokat, egyszerűen elkészül a blokk.

Az asztalba be van építve egy csap, amiből forró víz jön a teához. Vizet és teafüvet korlátlan mennyiségben lehet vételezni.

Ez egy szusi bár. A szusi az nem egyenlő a nyers hallal. A szusi nyers dolgok ÉS (jellemzően) rizs.
A nyers halszeletek neve: szasimi. Egy kis edényben - ízlésnek megfelelően - elkészítettem a szójaszósz és wasabi (nagyon csípős, japán mustár, a színe zöld) "mártásomat. A szusi darabkákat ebbe mártottam bele. Mit is ettem:

- tonhal-püré
- narancssárga színű halszeletek
- rák
- osztriga

Minden fenti dolog NYERS volt. Ennek ellenére finom. A vékony halszelet finom volt, hasonlóan az osztrigához, amely nem is annyira undorító. Sőt, kifejezetten kellemes.

A rák jobban ízlik főzve, bár akkor nem esznek hozzá wasabit, amit meg szeretek.

-----------------------

Ebéd után mentünk a motorokhoz (egy kis utcában parkoltunk). Meglepődve vettük észre, hogy egy kígyóból készült finomságokat áruló hely mellett parkoltunk. Megvan, hogy legközelebb hová megyünk...

Van valami jó abban, hogy nincs a koliban internet: ki kell mozdulni! Ez igazán erős késztetés.
Jelen sorokat az egyetem egyik parkjában írom. (Éljen a vezeték nélküli internet!)

Egy apró tó fölött van egy híd, melynek közepén van egy kőasztal, fölötte tető.
A híd mellett vízi liliomok, és egyéb növények. A tóban van néhány szökőkút is.

Alapjában véve csend van, csak néhány középiskolás csoport csivitelése töri meg a csendet.
Az első csoport tagjai integetnek, és kiabálnak, hogy helló. Integetek, mosolygok én is.

A következő csoportból kivált egy srác, és odajött hozzám. (Gondolom ő a legtökösebb az osztályban. Ezután még tovább nőhet a reputációja. Meg mert szólítani egy külföldit.)

Invitál, hogy szerepljek a csoportképükön. Na jó, legyen.

Persze, hogy középre állítanak. Felveszem a vigyori ábrázatomat, és - csak a kedvükért V-t formálva ujjaimból - mosolygok. (Itt Tajvanon ez a fajta vigyorgás népbetegségnek számít. Én nem szeretem, de a kedvükért megtettem.)
Ketten fényképeztek, de így is sokáig tartott, mert legalább 15 kamerával csináltak fényképet. A legutolsó kompozícióban elől, középen guggoltam, és mindenki felém mutogatott: fehér ember...

Vicces volt. (Néha megdöbbentő)

Most már újra a tó közepén ülök. Élvezem a jóidőt.