zhaoman

Miben más Tajvan, mint Magyarország? Miben mások az itteni diákok, mint az otthoniak?

Van egy Összehasonlító politológia nevű órám, semmi különös, hozza a bevezető jellegű "összehasonlító" tárgyak jellegét: fogalmak ismertetése, majd esettanulányok.

A jövő héten dolgozatot írunk, és a múlt héten befejeztük a szükséges anyagot, ezért ezen a héten filmet néztünk. Eddig azt tapasztaltam, hogy majdnem minden kurzus keretében félévente megnézünk egy-egy filmet, ami hol szorosan, hol kevésbé szorosan kapcsolódik az órához.

Az Amerikai társadalomtörténet órán beszélgettünk Al Gore friss Nobel-díjáról, de nem a Gore-filmet néztük meg, hanem azt, amelyikben pingvinek vannak (nem a rajzfilmet, hanem a dokumentumfilmet). Ezt nem igazán értettem, hogy miért, de legalább elment egy dublaóra :)

Visszatérve az össz.has. politológiára! A tanár úgy döntött, hogy Mel Gibson Rettenthetetlen című filmje a legalkalmasabb a tananyag kiegészítésére.



különbség1:
az osztálytársaim többsége még nem látta, sőt, még csak nem is halott a filmről. Nem azt mondom, hogy Magyarországon alapmű az 1995-ben készült film, de a korosztályom nagy része biztos, hogy látta, vagy hallott róla. (Dárága testvéremnek egy időben mintha kedvenc filmje is lett volna... ezért és más okokból is tucatszor láttam már.)

különbség2:
Más jeleneteken hördülünk fel, botránkuzunk meg. Engem egyrészt a film sokszori megtekintése tett immunissá a filmben látható csonkolásokkal szemben. Másrészt Gibson-mester néhány későbbi filmjében (például a Passióban vagy az Apocalyptoban) látható véres jelenetek hétvégi matinévá fokozzák le a Rettenthetetlen végén látható belezést is.


különbség3:
Más poénokon nevetünk, mosolygunk.

Jelenet: a francia hercegnő (az angol király fiának felesége) beszéget a társalkodónőjével. A társalkodónő elárulja, hogy előző éjszaka a királyi tanács egyik tagjával hált, és az elmondta neki, hogy titokban hajón csapatokat küldenek a skótok ellen. A hercegnő enyhén megdorgálja a társalkodónőt a paráználkodás miatt, majd rácsodálkozik, hogy a tanácsnok fecsegett az ágyban. Mire a társalkodónő megjegyzi: "Hát ja, az angol férfiak nem tudják, mire használják a nyelvüket..." Nekem ez (sokadszor is) vices volt, azonban felettébb kínos volt, hogy csak én kacagtam.

Jelenet: William Wallace (a főhős) nászéjszakája, amikor a sötétben feldereng a két meztelen test sziluettje. Tömör unalom, kötelező giccses elem. Ellenben suttogás a nézőtéren...

Jelenet: amikor Wallace összejön a hercegnővel. Az első csóknál felhördült a nézőközönség, amikor pedig elkezdődött a "szex-jelenet", akkor néhányan tapsolni kezdtek... Húsz éves egyetmistákról beszélünk... Sokuk számára eme jelenet bizonyára kimerítette az éves találkozási keretet az erotikával... Nem akarok gúnyolódni az itteni fiatalokkal! Csak sokadszorra is megmosolyogtam, hogy mennyire mások vagyunk, mennyire más korban élünk meg, tapasztalunk meg bizonyos dolgokat.

A tanár néhány résznél közbeszólt, mert mégiscsak meg kellett indokolnia, hogy miért ezt a filmet nézzük. A tanár kommentált, amikora a leendő skót király apja elmagyarázta a fiának, hogy el kell árulnia a szabadságharcot, mert csak így lehet király, vagy amikor az angol király elmondta, hogy ha a felkelők tárgyalnak a hercegnővel, akkro az is jó, de ha megölik, az is jó, mert akkor jön a francia király apuka, és segít eldádázni a rebellis skótokat.

Unalmas három óra volt, ellenben a féléves dolgozatnál szabadon tudok írni a film különböző aspektusairól.

Emlékeztetőül itt a film előzetese.