A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda (gyakorlatilag a magyar nagykövetség Tajvanon) idén is meginvitálta a Tajvanon tartózkodó magyarokat egy kis megemlékezésre. (Tavalyi élmények erre felé.)
Péntek este mentem busszal (5,5 óra, 300 km), egy hotelban száltam meg. Szombaton kora délután találkoztam Péterrel és Eszterrel a főpályaudvaron. Gyakorlatilag a város közepén. Ide fut be az új gyorsvasút, a hagyományos vasút, a távolsági buszok, és három metróvonal is. Szóval nem kevés ember van. Zoli is befutott a Kaohsiungból érkező gyorsvasúttal. (Én még nem próbáltam. A több, mint kétszeres ár számomra nem kompenzálja a három órás időnyereséget. Diák vagyok, az időmmel fizetek.)
A követségen a tavalyihoz hasonló szeretettel fogadott minket László Béla és az iroda többi dolgozója.
Rövid, hatásos köszöntőt hallhattunk.
(A háttérben látható férfi Erdélyből hozott egy kis pálinkát, mely valamennyiünk tetszését elnyerte.)
Sokak nevére nem emlékeztem, de ezzel majdnem mindenki így volt. Ismét bemutatkoztunk, majd biztosítotuk egymást, hogy jövőre is be fogunk mutatkozni egymásnak.Külön öröm volt, hogy két hölgy is hatalmas pocakkal jelent meg, tehát a közeljövőben biztos, hogy nőni fog a magyarok létszáma a szigeten :)
A vendéglátás ismét pazar volt: finom magyar pálinkák és borok, sertéspörkölt, nokedli, rakott krumpli, mákostészta, somlói... még egyszer köszönet az iroda munkatársainak az odaadó munkájukért!
Egyetemista csajok Tajpejből
Csak ötször kellett elmondani nekem a megálló nevét, amin kersztül ejutottam a szállásomra. (Köszönöm a lelkes útbaigazítást!)
