zhaoman

Az egyik nap Amadoval jöttem haza valahonnan este felé, amikor nem messze az egyetemtől valami koppant a sisakomon. Én nem igazán tudtam, hogy mi volt az, egyszerűen örültem, hogy rajtam volt a sisak, mert különben csúnya dolog történt volna, ha csak úgy egyszerűen fejen talál. Amado szerint denevér volt... nem tudom... elég hülye denevér lehetett, amelyik nekem jött a sötétben...

...

Pár nappal később motorozás közben arra lettem figyelmes, hogy büdös van. Biztos valami az út mellett - gondoltam. El is múlt gyorsan. Majd megint éreztem. Mondom Péternek, hogy mi van. Szerinte a sisak bebüdösödött a motor csomagtartójában a magas páratartalom, meg a szellőzés hiánya miatt. Ráhagytam. Biztos.

A sisakom az egész fejemet védi, elöl plexi van. A plexit hátra lehet tolni a sisak és egy napellenzőszerűség közé. Veszem fel a sisakot... és látok egy lepkeszárnyat. Megpróbáltam kikaparni a napellenző alól, de nem sikerült. Belenéztem alulról, és... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ott volt egy fél denevér! Két napja rohadt a sisakomban a már korábban említett jószág maradványa! Amikor nekem repült, akkor a napellenzőm kettévágta és az egyik fele beleragadt a sisakomba. A szagát még most sem sikerült eltüntetnem a sisakból. Fúúúúúj!

Verseny a Nyelvi Központban

A Nyelvi Központban minden negyedévben van valamilyen Esemény. A nyári negyedévben ez egy énekverseny. Csak külföldiek vehettek részt, kínaiul vagy tajvaniul kellett énekelni.

Természetesen én nem vettem részt versenyzőként. Annyi önkritika azért szorult belém. Természetesen Amado részt vett. Természetesen sokan mások is.

Az este egy kis állófogadással kezdődött, apró szendvicsek, sütik. Egész tűrhetőek voltak. Evés után nyomás az előadó terembe.

Az első helyezett ChenFu lett (ő koreai, az első negyedévben volt osztálytársam). A második Amado. A harmadik pedig Cheng Zhong. Szóval a három favoritom szerezte meg az első három helyet. Hurrá!

Amado dala itt hallható:




Amado produkciója itt látható:



Cheng Zhong produkciója:

Az iwiw-et böngészve találtam egy magyar lányt, aki Kaohsiungabn lakik. Nosza, írtam is neki.
Kisebb levelezés és néhány telefonbeszélgetés után el is indultam, hogy meglátogassam.

Igazság szerint nem Kaohsiungban laknak, hanem egy kicsit messzebb, de 40 perc motorozással kényelmesen oda tudok érni hozzájuk.

Kiderült, hogy Zsuzsa nem is lány, hanem asszony, indiai férjjel és egy tündéri kislánnyal.
A kislány neve Aisha, 3 éves, magyarul, kínaiul és angolul beszél. Kicsit zárkózótt volt eleinte, de - miután már kétszer találkoztunk - egészen összebarátkoztunk. Ranjit (a férj) angolt tanít, kiválóan beszél kínaiul, és a magyar tudására is büszke lehet. Nagyon kedves család!

A múlt héten egyedül mentem, legutóbb pedig Péterrel. Zsuzsa mindkétszer nagyon finom ebéddel várt. Rántott hús... hmmm... csemege uborka... hmmm.... krumpli püré... hmmm... mennyei manna!

Múlthéten elmentünk kirándulni ebéd után. Sajnos útközben és uticélunknál is szakadt az eső, így kocsikáztunk 3 órát, és közben beszélgettünk.

Hazafelé még kaptam kenyeret. De nem tajvani kenyérnek nevezett csúfságot, hanem KENYERET. Majdnem olyan volt, mint az otthoni. (~fél kiló 180 Ft).

Néhány videó

Lezárult az ide GoldenBlog verseny második fordulója.
Az "A Hely szelleme" kategória helyezettjei:

1. Afrikarulez
2. BalatOnline
3. Firenze

Gratulálok!

Előzmények: itt.

Egy kedves barátom készítette az alábbi fotót Sanghajban.




Azért nem minden könyvesboltban lehet hozzáférni a fenti nyelvkönyvekhez, de nem lehetetlen.

Szerintem egy kínaianak nagyjából ugyanolyan nehéz megtanulni magyarul, mint viszont. Egyik nyelv sem könnyű...