Nemrégiben Kaohsiungban jártam a Sun Yat-sen Egyetemen, annak is a nemzetközi diákok lakhelyéül szolgáló kollégiumában. Többek közt panamai, paraguayi, francia, holland, vietnámi és japán diákok laknak itt.

Az együttélés számos érdekességgel szolgál. A japán diákok egy része viszonylag nehezen viseli, a szobájuk előtt éjfélkor kezdődő latin partikat... erre személyes tapasztalataim alapján a legjobb orvosság, ha mi is csatlakozunk a szórakozókhoz, mert különben nagyon dühítő tud lenni :)

A tajvani kollégiumokban a szemetet mindenkinek saját magának kell levinnie a kukákba. Ez addig nem is gond, amíg mindenki a szobájában szemetel. De amint megjelenik egy közös tér, jelen esetben a konyha, már sokkal nehezebbé válik a szemét-probléma kezelése. Főzés után jó esetben zacskókba kerül a szemét, de a zacskó a konyhában marad. Amint megtelik, előkerül egy nagyobb zacskó, és a szemét csak gyűlik és gyűlik. Ha valaki megunja a terjengő bűzt, akkor leviszi a szemetet.

Ezt elégelte meg valaki, és kihelyezett egy papírt, a következő felirattal:
"Kérlek, ne szemetelj ide! Köszönöm az együttműködésedet!"

íme az eredmény: