Korábban már kétszer jártam itt:
2005 december
2007 március
A története csak 1967-ih nyúlik vissza. Ekkor vásárolta meg Hsing Yun mester a 30 hektáros területet Kaohsiung-megyében, Dashu városban. 1975- ben készült el a 36 méter magas Buddha-szobor, 1981-ben a Nagy Hősök Csarnoka.
A monostor 1997-ben bezárta kapuit a nagyközönség előtt. Ezután, 1998-ba került a monostorhoz Buddha egyik foga (ajándékként a tibeti lámáktól), melynek külön tornyot építettek.
Chen Shui-bian, tajavni elnök 2000-ben felkereste a monostort, ezután ismét szabadon lehetett látogatni.
Fo Guang Shan az elmúlt pár évtizedben nagyon sikeres lett. A világ 173 országában vannak templomaik és szervezeteik.
Az oktatásra helyezik a hangsúlyt. A központban egyetem, könyvtár, kiadó, fordító-központ, kórház is működik.
Egy vasárnap voltunk ott, tele volt látogatókkal. Rengeteg embert láttunk adakozni.
A következő bekezdést kérem, ne értsétek félre!
Ahogy láttam (több templomban is), elég sokan, és sokat adakoznak. Nem tudom, mennyire kell adakozni a budhistáknak, van-e itt is valamilyen egyházi adó? Talán az emberek belső indíttatásból adakoznak, talán van valamilyen szükségszerűg. Nem tudom. Igazából arról olvasnék szivesen, hogyan menedzselik mindezt. Ekkora szervezetnél képzett apparátusra van szükség. Tulajdonképpen egy világot behálózó pénztermelő szervezetről van szó! (igaz a nyereségüket visszaforgatják a működésükbe).
Anyával harangot kongatunk
Vallási menet.
Énekeltek/mormoltak. Több száz méter hosszan , félméterenként letérdeltek. Idősek, gyerekek is. Elképesztő!
Képek
