zhaoman

df

Vera javaslatára párhuzamosan kezdtük feldolgozni a magas ázsiai öngyilkossági ráta témakörét. Ő már múlt héten publikálta az eredményeit, én csak most. (Vera! Elnézést a késlekedésért!)

Egy People Daily cikk szerint 2000-ben körülbelül hat személy követett el öngyilkosságot naponta Tajvanon, ami az elmúlt kilenc év legmagasabb értéke volt. A legfőbb kiváltó ok a munkanélküliség. Az idősek körében is jelentősen nőtt az öngyilkossági ráta. Ez a szám 2004-re napi 11 elkövetett öngyilkosságra ugrott. Az elkövetők többsége férfi 25-64 év közötti férfi.

Michael Turton blogjában akadtam egy interjúra, amely 2006 őszén készült egy fesztiválgyőztes filmrendezővel. Chung Mong-hong bírálja a "vérszomjas” médiát, amely sokszor pozitív kontextusban mutatja be az öngyilkosságokat. Ennek egyik oka, hogy az öngyilkossági ráta emelkedését sok médiamunkás a (mindenkori) kormány kritizálására használja.

A tajvani Egészségügy Minisztérium egyik kutatása szerint a teljes lakosság (önbevallásos) mentális állapota javult, de a megkísérelt és elkövetett öngyilkosságok száma még mindig magas, habár alatta marad az a koreai és japán értékeknek. Ennél is aggasztóbb, hogy a tavalyi évben a felnőtt lakosság körülbelül tíz százaléka játszott el a gondolattal, hogy véget vet az életének.

Az egyik legfőbb probléma az elidegenedés. Emiatt sokan az internetet, illetve az általa nyújtott virtuális létet hibáztatják. Enne cáfolatára kiváló példa a következő eset: egy blogger lány megírta a net-en, hogy hogy hamarosan faszenet fog égetni egy kaohsiungi hotel 8. emeleti szobájában, és így fog öngyilkosságot elkövetni. A barátja a bejegyzés elolvasása után kitette a cikk linkjét egy népszerű tajvani közösségi oldalra (kb.: mint az iwiw üzenőfala) . A közzététel utáni egy órában hatalmas hullám söpört végig a tajvani blogszférán, amely végül is a lány fizikai megmentéséhez is vezetett.

Az egyetemek felelőssége is felmerül az öngyilkosságok vizsgálatakor. Tavaly, a Sun Yat-sen Egyetemen (ott tanultam) egy lány követett el öngyilkosságot. A miértre nem tudom a választ, de tény, hogy létező a jelenség. Idén egy ösztöndíjas diák próbálkozott háromszor is az öngyilkossággal, de ez inkább csak figyelemfelhívás volt. (Az ügy elég "egyszerű": egy fiú nem viszonozta eléggé az érte epekedő lány érzelmeit, mire a lány gyógyszert szedett be. Azóta már hazautazott a lány.)

Az újságok az alábbi eset miatt firtatták év elején az egyetemek felelősségét: egy 25 éves, sikeres, csinos lány öngyilkos lett. A lány, a blogjában közöltek szerint egy aljas háziúr miatt lett öngyilkos, aki megalázó feltételeket kényszerített rá és a társaira. A háziúr mindent tagad, és a lány több éves depresszióját okolja. Mindenesetre széles vita bontakozott ki az egyetemek szerepéről. (Az eredményekről, tapasztalatokról később még beszámolok!)

Egy érdekes (film)történet az öngyilkossággal kapcsolatban. Adott egy lány és egy fiú. Egymásba szeretnek, de a szülők , mindkét részről ellenzik a házasságot. A szülői engedély nélkül nem akarnak összeházasodni, ezért elhatározzák, hogy öngyilkosok lesznek. Kivesznek egy hotelszobát, ahol faszenet égetnek, hogy szén-dioxid szennyezésben hallhjanak meg. De beindul a tűzjelző, és a hotelből kirúgják őket. Ez megismétlődik a következő hotelben is. A harmadik hotelben már altatókkal kisérleteznek. Reggel a személyzet ébreszti őket, és ismét kirugják őket. Ezután az autóban összevesznek, bántalmazzák egymást, végül a rendőrségen kötnek ki, ezzel vége is lett a kapcsolatnak. A tanulság? Néha a szülők jobban tudják, ki illik a csemetéjükhöz… valóban ilyen egyszerű lenne?

Talán ott érdemes belekezdenem a történetbe, hogy Chen Shui-bian, Tajvan - jelenleg kevésbé népszerű - elnöke díszvacsorára volt hivatalos vasárnap, amelyet egy amerikai alapítású szervezete 25 éves fennállásának évfordulója miatt rendeztek. Chen beszéde meglehetősen élesre sikeredett, a BBC riportere szerint ez volt a "legszélsősegebb" beszéd, mióta az elnök először hivatalba lépett 2001-ben.

Chen négy dolgot emelt ki/követelt:
függetlenséget, új alkotmányt, további fejlődést, és az ország nevének megváltoztatását Tajvanra (a jelenlegi Kínai Köztársaságról). Ezt a négy dolgot a BBC-vel szemben egy Kínával foglalkozó blogger így írja le: ENSZ tagság (ez egyenlő a függetlenséggel) Tajvan néven, új alkotmány, valamint további fejlődés a jelenlegi - kvázi független - állapotban. (Az eredeti beszéd szövegét nem találtam meg).

Kína természetesen élesen reagált a beszédre. Li Zhaoxing, kínai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ha Chen tovább folytatja a függetlenség kérdésénekfeszegetését, akkor a történelem bűnőzöként (criminal in history) fog rá emlékezni. Mindennek az ad jogi alapot, hogy tavaly a kínai törvényhozás elfogadott egy törvényt, amely értelmében erőszakot vethetnek be, ha tajvani részről akárcsak kisérleteznek is a függetlenség bármilyen formában történő kinyilvánításától.

A beszéd másnapján esett a tajvani tőzsde, és gyengült a tajvani dollár az amerikaival szemben. Chen beszéde ellenállást váltott ki az Egyesült Államokban is. Az amerikai külügyi szóvivő elhatárolódott Chen-től, és a status quo fenntartásában "nem szerencsés lépésnek" nevezte a tajvani elnök cselekedetét.

A beszéd után egy nappal - attól függetlenül - közzétették a jövő évi kínai katonai költségvetés néhány adatát, amely közül az egyik legfontosabb, hogy a kiadások mértéke közel 18 százalékkal (!) növekszik az ideihez képest.

Az amerikai vezetés, élükön Dick Cheney alelnökkel évek óta bírálja Kínát a katonai kiadások folyamatos növekedése miatt. A vádak szerint a hivatalosan elismert tíz százaléknál magasabb éves kiadásnövekedésnél is gyorsabb a fejlődés, ha a költségvetés más fejezeteiben eldugott forrásokat is számoljuk.

Kedden egy tajvani újságra nyilvánosságra hozta, hogy Chen elnök jelenlétében, február másodikán sikeres rakétatesztet hajtottak végre. A rakéták 1000 km hatótávolságúak, amely jelentősen több, mint a Tajvan Hong Kong, vagy Tajvan Sanghaj távolság, de Peking (még) nincs lőtávolon belül.

A helyzetet fűszerezi, hogy Annette Lu, a jelenlegi - függetlenség párti - alelnök bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson.


Eléggé paprikás tehát a hangulat. Meglátjuk mi sül ki belőle.

Visszajöttem Tajvanra. Az épület portása már messziről köszönt, és nyitotta az ajtót.

Mikor mentem a kedvenc útmenti éttermembe, akkor a öt perc alatt elkészítették a rendelésem, a sor elejére tettek.

A motorszerelőm is örült nekem. (Bár az tény, hogy nálam is jobban örült annak a kb. 9000 Ft-nyi tajvani dollárnak, amit nála hagytam a motor javítása miatt... :)

A kedvenc teázómban is kitörő örömmel fogadtak, kérdezgettek, merre jártam.

Az épület garázsának portása is lekesen integetett.

Úgy érzem, otthonról hazajöttem...

Semjén Zsolt feleségével, és négy KDNP-s frakciótársával Tajvanon vendégeskedett február 6-10 között. A programok között szerepelt a törvényhozás meglátogatása, egy múzeum újranyitásának ceremóniája, konzultáció a Tervezési és Feljesztési Tanáccsal (Council for Economic Planning and Development), valamint a szárazföldi Kínával foglalkozó tanáccsal (Mainland Affairs Council).

Az esemányről nem számol be sem a Magyar Külügyminisztérium, sem a KDNP honlapja. Ezzel szemben a tajvani külügyminisztérium a látogatás előtt közzétett egy - angol nyelven is elérhető - összefoglalót, amely szerint Semjén tagja a magyar parlament - nem túl hangos (megjegyzés tőlem) - Tajvan-barát Csoportjának (Taiwan Friendship Group).

Az azsia.net egyik beszámolója szerint Semjén 2004-ben határozati javaslatot nyújtott be Tibet jogainak ügyében, tehát állandó konfrontációban van Kínával.

Semjén úr nem szereti a kommunistákat... viszont utazni szeret... de akkor megemlíthetné néha a különös helyekre tett látogatásait...