Egy vándor, aki hírűl viszi

Taiwan 2005-2008, 2013.

Elsősorban személyes dolgokról olvashatsz nálam, de a (kül)politikától kezdve internettel kapcsolatos hírekig minden előfordul.

helyi idő:

Hírlevél

vendég történet: 2008 Húsvétja Cebuban, a Fülöp-szigeteken

2008.03.29. 15:49 :: zhaoman

Készülődöm a Fülöp-szigetekre, és felvettem írtam néhény Cebuban élő magyarnak. így akadtam Lányi  Bélára.

Magamról:
Verbita missziostestvér vagyok, egy katolikus szerzetesrend tagja. A Rend hivatása, hogy terjessze az Evangéliumot mindenhol, akár távoli országokban is. Igy járul hozzá ahhoz, hogy a Földön minden ember megtalálja élete értelmét. Ezért dolgozom itt, egy távol-keleti szigeten.

Ezt csinálom, mikor dolgozom:
Épitészeti szaktargyakat és hittant tanitok.
Ezt csinálom, mikor nem dolgozom:
Jol érzem magam a szigetlakók között. Igyekszem segiteni nekik és én is elfogadom a segitségüket.
Jó tippeket adott az utazással kapcsolatban. Sajnos nem lesz Cebu ban, amikor megyek, így nem tudunk találkozni. A  húsvétról írt egy érdekes beszámolót, ezt olvashatjátok most.

Lányi Béla: Angyalok és kevésbé angyalok éjszakája


2008 Húsvétja  Cebuban, a Fülöp-szigeteken

Nálunk (Cebuban, a Fülöp-szigeteken - a szerk.) nagy igyekezettel ünneplik meg a húsvéti szent három nap mindegyikét, de az ünneplés csúcspontja kétségtelenül a húsvétvasárnap hajnali mise és az előtte vagy utána bemutatott misztériumjáték, a “Sugat”. Ez az itteni nyelven “találkozást” jelent, vagyis azt a jelenetet, amikor a feltámadt Jézus találkozik Szent Anyjával.

Magyarországon (sajnos) a húsvéti hajnali mise már sehol sincs szokásban, itt viszont nagyon fontos. Cebu minden templomában megünneplik. Legszebb azonban Minglanillaban, ami egy környékbeli kisváros. Elhatároztam, hogy megnézem. Ehhez már éjszaka fél kettőkor fel kellett kelni, mivel a kezdési időpont hajnali három és az útra is kell időt szánni. Rövid volt tehát az éjszaka, mert előzőleg az este nyolctól fél tizenegyig tartó húsvét előesti misén szintén résztvettem, a cebui jezsuita templomban.

Induláskor, hajnali kettőkor a rendház kapuja előtt nagy meglepetésemre egy fehér emberbe botlottam, aki egy szál alsógatyában, bekötött fejjel kóválygott. Nyilván az egyik környező szexklubból dobták ki. Már éppen azon gdnolkodtam, hogy melyik kórházba vigyem, amikor felbukkant egy taxi másik három fehér emberrel és elszállitották a  póruljárt turistát.

A Minglanillába vezető út végig lakott terület. Itt is sok-sok prostituált kinálgatta magát, bár a Fülöp-szigeteken elvileg tilos a prostitúció. A helybeli lakosok pedig “csak úgy” üldögéltek és beszélgettek az út szélén – hiszen éjszaka csak 24-25 fok van, vagyis kellemesen hüvös még az idő. A templomok környékén aztán megsokasodtak a szolid ruhába öltözött, néha müanyag sámlit cipelő hivek, akik a “Sugat”-ra siettek. De ők is inkább a tizen- és huszonéves korosztály képviselői, hiszen a Fülöp-szigetek lakosságának fele huszonöt évnél fiatalabb. .

Minglanillaban először a templom környékén kerestem a “Sugat”-ot,  de a városi sportpályára irányitottak. Persze, az eget pásztázó fénycsóvák és a htalmas hangerejü diszkózenével kisért templomi énekek gyorsan elárulták egyébként is, hogy merre kell menni. A bejárat előtt sokezres tömeg várt bebocsátásra. Nincs beléptidij, de mindenkit megmotoznak, ezért nehéz bejutni. És nem volt tolakodás! Úgy látszik, hozzászoktak a tumultushoz… Lassan, de biztosan nyomultunk előre. Mintegy húsz centivel az itteni átlag felé magasodok, igy a helybeliek az also testrészeimre gyakorolt finom nyomással jelezték, hogy mikor lehet előrelépni. Pontosan tudták!

Odabent már ment a húsvéti mise. Talán a bőrszinemnek köszönhetem, hogy a nagy tömeg ellenére egészen közel juthattam az oltárhoz és – ahogy később kiderült – a szinpadhoz is. A mise után megkezdődött a  misztériumjáték. Előbb szépen bemondták a sponzorokat : például a Pepsi Cola Philippines volt az egyik nagy jótevő. A szinpadként szolgáló tér végén a minglanilla-i plébániatemplomot formázó diszletet láthattuk,  ahonnan nagy tüzijáték közepette egy nagy fehér és egy nagy fekete alak bukkant fel a szines fényekből. Mindenki tudta, hogy kik: a Sátán, vagyis a rossz szellem és ellensége, Szent Mihály főangyal. Fiatal segitők ügyes csigás szerkezetekkel, kötélpályán mozgatták a két főangyalt alakitó szinészeket  – úgyhogy időnként mindkét angyal felrepült a « mennybe », azaz a levegőbe és ott folytatták harcukat. Majd újabb angyalok röppentek elő: részben jók, részben gonoszok, de ők  már tarka ruhában. Pompás fények között folytatódott a légi csata, majd hatalmas üvöltéssel kiszenvedett a Sátán. Győzött a Jó, a Jóság!

Ekkor lépett elő a templomot ábrázoló diszletből, az « üres sirból » maga a Feltámadt Krisztus. Mellette két angyal. De ők már békésen és méltósággal, finom selymes fehér ruhában. Krisztus szobra virágokkal diszitett kis teherautón vonult, mellette az « élő » angyalok. A Szüzanya szobra ugyanigy, de a másik irányból érkezett. Találkoztak: ez a cimadó jelenet, a « Sugat », a «találkozás». Kislányok szaladtak elő, kosárkáikból virágot szórtak a találkozó szobrok elé. Mindez éjszaka, vaksötétben – csak a játék fényei világitottak. Meginditó volt a tömeg  mély áhitata…  A « Sugat » után önnepélyesen átkisértük a szobrokat a plébániatemplomba, ahol megkezdődött a következő, a hajnali öt órás szentmise, ami aztán sok másik követ.

Húsvét ? Ilyenkor könnyü hinni a Jó győzelmében, ami a Feltámadás. Hiszen ez az életünk : a  «Jó »  és  a  « Rossz »   küzdelme. 

Szeretettel üdvözöl : Lányi Béla

1 komment

Címkék: fülöp szigetek vendég történet

A bejegyzés trackback címe:

https://zhaoman.blog.hu/api/trackback/id/tr22402010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

X-polgártárs · http://graffitik.blog.hu 2008.04.04. 00:59:02

A vallás a buta és a szegény emberek menedéke. Ahelyett, hogy tanulnának normális tárgyakat...