Még novemberben írtam, hogy az Andy Warhol által mindenkinek jósolt 15 perc hínévből nekem már fél másodperc már kijutott.
Örümmel tudatom, hogy most újabb újabb 30 másodperc jutott nekem a világtörténelem színpadán. Igaz, ez kisebb nyilvánosságot kapott, nem lehetett a tévében látni, illetve az interneten is csak itt olvashattok róla.
2007. január 2-án a "Bevezetés a közjogba" óra keretében ellátogattunk a (tajvani) Legfelső Bíróság Tainani Kirendeltségére. Itt megtekintettünk egy lebilincselő videót a tajvani igazságszolgáltatás működéséről, majd a jog tanárunk egyik egyetemi csoporttársa - aki jelenleg a jelzett bíróságon bíró - tartott egy előadást.
Ezután levonultunk egy nagyobb ülésterembe. A csoport végén ballagtam, ezért amikor beléptem már minden hátsó helyet elfoglaltak. Az első sorba kellett volna leülnöm. Ekkor a csoportot vezető hölgy rámtámadott, hogy "Héj, Kölföldi! Beszélsz kínaiul?", mire én "Egy kicsit". "Akkor menj oda a pulpitushoz és vedd fel a köpenyt!" Mi van???? Én, oda? Mit kell csinálni? Semmi különös, csak fel kell olvasni, ami a papíron van... kicsit szabódtam, de vegül is csak kimentem. Pécsen végzett, jelenleg Kaposvárott "jogászkodó" ismerősöm utólag megosztotta vele, hogy valószínűleg leíró, vagy mi a szösz voltam.
Volt egy vádlott, egy védőügyvéd, egy ügyész, három bíró, én, mint leíró, meg nekem volt egy segítőm. Minden szerepet diákok játszottak. Az Ügy (egy diák késve adott be egy házifeladatot) le volt írva, mindenki olvasta a szerepének megfelelőt.
Én az elején ismertettem az ügyet (iratszám, meg egy két apróság), azután már csak ülnöm kellett. Igazság szerint gépelnem kellett volna, ami elhangzott, de ettől - szerencsére - eltekintettek.
A szövegem felolvasása körülbelül 30 másodpercig tartott. Önmagában nem nagy dolog. De! A tainani (és valószínűleg az egész tajvani) bíróságokon az eddigi tanulmányi kirándulások keretében tartott "próba perekben" külföldi még nem vett részt, szöveggel meg pláne nem szerepelt. (Ledyn-nek nem volt szövege, csak egy papírt kellett átadnia a vádlottnak.) Szóval: én vagyok az első nem tajvani, aki Tajvanon "próba peren" szöveges szerephez jutott.
A próba tárgyalás után kaptunk egy kis időt a fényképeszkedésre. Mindenki rávetette magát a talárokra. Rólam is készültek képek, amelyeken bírónak öltözöm, de ezeket még nem kaptam meg. ígérem, azokat is fel fogom tölteni!
A tanulmányi kirándulás végén beültünk rendes tárgyalásokra is. Úgy zajlott minden, ahogy eljátszottuk. Már nem mondtak újat.... :)